A kulturált falusi vendéglátás megvalósítása Zalabér községben megoldatlan volt egész 1998-ig. 1991-ben a zalabéri Önkormányzat lebontásra ítélt egy a régi uradalmi épületsorhoz tartozó, 1889-ben épült, Szent Antal-szoborral díszített homlokzatú épületet. Mivel nem volt pénz a felújításra, az akkori tanács kérte a műemlék-jelleg megszüntetését, amelyet a Műemlékvédelmi Felügyelőség meg is adott, így az épület „halálra” volt ítélve.
Bangó Sándor – zalabéri révén ismerve, – romjaiban is hangulatosnak és alkalmasnak találta azt étterem és fogadó kialakítására. Megvásárolta, és megkezdte a 7 évig tartó felújítást. Az első elgondolások szerint csak az épület került volna felújításra, a Szent Antal szobrot is tartalmazó homlokzat az eredeti formájában, belül pedig egy kisvendéglő és 2 vendégszoba. Eztán folyton – folyvást jöttek az új és új ötletek: nagy kerthelyiség, a hagyományos gesztenyefákkal, a kerthelyiségbe tekéző … És eljött 1998 tavasza amikor már nagyon itt volt az idő a nyitásra. 1998. június 13-án – Szent Antal napján – kinyitottunk!
Kínálatunk kialakításánál mindenképpen a vidéki – „falusi” jelleget kívántuk megerősíteni: zalai- és vasi parasztételekkel, helyi borokkal töltöttük meg étlapunkat, de természetesen a világkonyha remekeiből is kínálunk étkeket.
Kezdetben egy nagyon szűk étlappal kezdtünk, amelyen az étkek – a vendégkör ízlésének kitapasztalása alapján – mindig változtak. Félévente, évente kerültek le ill. fel ételek, így 2005. nyarára egy – az előételektől a salátákig – 180 féle ételt kínáló étlapunk lett. Az étlapot ünnepi hétvégeken vagy egyéb alkalmakkor – Márton nap, húsvét, pünkösd, torkos csütörtök… – kiegészítjük ünnepi menü-ajánlattal, amely alkalmanként 15-20 féle – az ünnep tartalmához illő ételspecialitást tartalmaz..
2006-ra ” kinőttük” a konyhát, és az uniós elvárások miatt is szükséges volt az átalakítás. Ehhez sajnos az egyik vendég-szobánkat fel kellett áldozni, így jelenleg csak egy 3 ágyas szobával rendelkezünk. Terveink vannak a további bővítésre is.
